A CAMS tette közzé az európai levegőminőségről szóló, 2023. évi időközi éves értékelő jelentését, amely értékes betekintést nyújt az év során Európában regisztrált légszennyezettségi szintekről és epizódokról. Ez a jelentés elsőként nyújt betekintést a tavalyi levegőminőségi helyzetbe, beleértve a légszennyező anyagok koncentrációjának elemzését az előző évekhez képest, az év során bekövetkezett főbb jelentős légszennyezési epizódokra összpontosítva. Az alábbiakban az előzetes elemzés néhány fontosabb elemét olvasható.
A CAMS minden nyár előtt jelentést tesz közzé az előző évi európai légszennyezettségi helyzetről. A jelentés a CAMS regionális modell együttesének 11 európai kémiai-transzportmodell adatasszimilációs és modellezési eredményein alapul. A modellszimulációkkal kombinált in situ levegőminőségi megfigyelések (adatasszimiláció) jelentik az naprakész adatokat. Ez a tagállamok által a levegőminőségi irányelv rendelkezéseinek megfelelően az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek jelentett adatok első csoportja, még a teljes validálás előtt. Az így kapott adatokat ideiglenes reanalízis-nek (újraelemzéseknek) nevezik. A CAMS időközi reanalízisek (újraelemzések) és értékelő jelentések időszerűsége alapvető fontosságú a tagállamok egyéb éves jelentéstételi kötelezettségeinek támogatása szempontjából.
A levegőminőségi irányelvekkel összhangban a tagállamoknak minden év szeptember 30-ig jelentést kell tenniük az előző évben megfigyelt légszennyezettségi szintekről, a határértékek és célértékek túllépéséről, valamint az enyhítési stratégiákról.
A CAMS időközi értékelő jelentése releváns információkat szolgáltat ehhez a tevékenységhez.
A rekord hőségnek köszönhetően hosszabb volt az ózonszezon 2023-ban
Az ECMWF Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) az Európai Éghajlatállapot 2023 című kiadványában arról számolt be, hogy 2023 a második legmelegebb év volt Európában és az éven belül is szeptember volt kiemelkedően meleg az átlaghoz képest. A szélsőséges hőség mind júniusban, mind szeptemberben nagy hatással volt az európai levegőminőségre, különösen a troposzférikus ózonkoncentrációra. A C3S dokumentálta ezeket a nagyon meleg júniusi és szeptemberi időszakokat.
A felszíni levegő hőmérsékletének havi anomáliáit bemutató térképek 2023-ban az 1991-2020-as referencia-időszakhoz képest. Az ábrák a C3S adatain alapulnak.
A troposzférikus ózon egy másodlagos fotokémiai légszennyező anyag, amely az antropogén (közlekedés, ipar, lakossági) ágazatok által kibocsátott prekurzor légszennyező anyagok (nitrogén-oxidok, illékony szerves vegyületek) és biogén folyamatok közötti összetett légköri reakciósorozat eredményeként jön létre. Az északi féltekén a troposzférikus ózon termelődése általában nyáron tetőzik, és a magas hőmérséklet és a napfény fokozza.
A 2023. júniusi meleg időjárás a hónap nagy részében befolyásolta az ózonkoncentrációt, ami közel három héten keresztül emelkedett szennyezettségi szintet eredményezett. Ennek az elhúzódó, rossz levegőminőségű időszaknak a hatása a 2023-as év többi nyári hónapjához képest a júniusi átlagos napi maximális ózonkoncentrációban is megmutatkozott.
A szeptemberben beköszöntött hőhullám olyan akut ózonszennyezettségi időszakot okozott, amely több napon keresztül érintette a kontinentális Európa nagy területeit, amint azt az alábbi ábra mutatja. Ilyen meleg időjárás és ilyen késői ózonszennyezés ritkán fordul elő, ez a 2023-at a jelenlegi mérések szerint kivételes évvé teszi.
PM: enyhe javulás 2023-ban
A CAMS időközi újraelemzései szerint 2023-ban az elmúlt 20 év egyik legalacsonyabb számú PM-túllépése volt. Összességében úgy tűnik, hogy a PM-szintek 2023-ban inkább hasonlítanak a 2020-as és 2022-es szintekhez, néhány kisebb eltéréssel egyes régiókban, például Lengyelország és a Benelux államok felett alacsonyabb, Délkelet-Európa felett viszont magasabb szintekkel. Ezek a változások a téli hónapok csapadékanomáliáival magyarázhatók ezekben a régiókban: Dél-Európában szárazabb körülmények uralkodtak (ami az erdőtüzeket is súlyosbította), míg az északi és keleti régiókban csapadékosabbak voltak.
A legjelentősebb PM-szennyezési epizód 2023 februárjában több mint három hétig tartott és Európa nagy területein a PM-szintek jóval a szennyezettségi szintek ellenőrzésére irányuló célküszöbértékek felett voltak. A legrosszabb esetben az érintett régiók nyugaton Franciaországot, Portugáliát és Spanyolországot, keleten pedig egészen Lengyelországig, Romániáig és Bulgáriáig terjedtek.
A napi átlagos PM2,5-koncentráció 2023. február 9-11. között [µg/m3]. Forrás: CAMS
A jelentés a CAMS szakpolitikai produktumainak felhasználásán alapul, amelynek célja, hogy megkönnyítse a levegőszennyezés fő kiváltó tényezőinek megértését és támogassa a leghatékonyabb kibocsájtás csökkentési stratégiák megállapítását. Például az úgynevezett „PM10 kémiai összetevői” produktum megmutatja, hogy mely kémiai összetevők járulnak hozzá leginkább a PM-koncentrációhoz. A PM-et alkotó szennyező anyagok különböző forrásokból származnak és mindegyiknek egyedi és eltérő kémiai összetétele van. A PM kémiai összetételének elemzése lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék, mely szennyezőforrások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a PM epizódhoz. Az alábbi példa azt mutatja, hogy az epizód első szakaszában (február 17-ig) a nitrát és az ammónium nagymértékben hozzájárult a PM koncentrációhoz, ami a mezőgazdasági ágazatból származó jelentős kibocsátásokhoz kapcsolódik.
A PM10 kémiai összetétele Rotterdamban február 14-17 között
A por és homok epizódok mélyreható elemzése
A puszta talajokról és sivatagokból kifújt por hozzájárulhat a részecskés levegőszennyezéshez és az emberi tevékenységekre is hatással lehet. Amikor nagy porviharok alakulnak ki a sivatagi területek felett, a port nagy távolságokra fújhatja a szél Európába, ahol negatívan befolyásolhatja a levegőminőséget, a látási viszonyokat és a napenergia-termelést. E fontos természetes forrás és a PM-koncentrációhoz való hozzájárulásának megértése létfontosságú a légszennyezés-kezelési stratégiák megtervezésekor, mivel a mérséklési lehetőségek eleve korlátozottak.
A CAMS olyan eszközöket fejlesztett ki, amelyek segítenek a porviharok nyomon követésében és a por szállásának nyomon követésében, a globális előrejelző modell alapján, amely képes pontosan azonosítani és számszerűsíteni az Európán kívülről származó, nagy távolságokra szállított por hozzájárulását, amint azt az alábbi térkép mutatja. A jelentés azt vizsgálta, hogy a Szahara sivatagból fújt por hogyan járult hozzá a rossz levegőminőséghez Európában több PM-epizód során.
Napi átlagos PM10 koncentráció február 22-25 között [µg/m3]. Forrás: CAMS
A CAMS operatív módon figyeli Európa levegőminőségét a 11 legkorszerűbb európai levegőminőségi modellből álló együttesének köszönhetően, amelyek napi előrejelzéseket készítenek a következő négy napra vonatkozóan a szabályozott szennyező anyagokról, néhány egyéb szennyező anyagról, az aeroszolnyomjelzőkről és a pollenekről.
A CAMS globálisan is készít napi előrejelzéseket és elemzéseket a szennyező anyagok, üvegházhatású gázok és légköri vegyi anyagok széles körére vonatkozóan, az ECMWF földrendszeri modelljével, az Integrált Előrejelző Rendszerrel (IFS) összekapcsolt megfigyelések alapján.
Az adatok szabadon hozzáférhetők az Atmosphere Data Store-ban.
Az eredeti cikk az alábbi linken érhető el.