A Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) adatai szerint Európában az elmúlt évtizedben jelentős előrelépés történt a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkentésében. A politikai döntéshozók, az ipar és a lakosság közös erőfeszítései mérhető eredményeket hoztak az antropogén kibocsátások szabályozásában és korlátozásában. A CAMS levegőminőségi elemzéseinek segítségével megfigyelhetjük, mekkora javulás következett be a szabályozott légszennyező anyagok felszíni koncentrációjában.
A kisméretű részecske (PM2,5) éves átlagos felszíni koncentrációja 2014 és 2024 között.
Adatforrás: CAMS európai levegőminőség-reanalízisek.
Forrás: Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat / ECMWF
A nitrogén-dioxid (NO2) éves átlagos felszíni koncentrációja 2014 és 2024 között.
Adatforrás: CAMS európai levegőminőség-reanalízisek.
Forrás: Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat / ECMWF
Példaként a fenti térképek a kisméretű részecske (PM2,5) és a nitrogén-dioxid (NO2) talajközeli koncentrációit mutatják az egyes évek átlagában. Ezeken jelentős javulás látható a legtöbb európai régióban, bár egyes területeken még akad tennivaló. Az adatok a CAMS regionális levegőminőségi reanalízisein alapulnak, amelyek adatasszimilációs technikák segítségével ötvözik a légköri modelleket a levegőminőségi megfigyelésekkel.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az ’Európa Környezete 2025’ jelentésében hangsúlyozta, hogy minden légszennyező anyag, melynek a kibocsátását szabályozták, jelentősen csökkenő tendenciát mutat 2005 óta. A szennyező anyagok esetében a legnagyobb kibocsátáscsökkenést a kén-dioxid (SO2) érte el (85 %), ezt követi a nitrogén-oxidok (NOx) (53 %), a nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) (35 %), a PM2,5 (38 %) és az ammónia (NH3) kibocsátása (17 %).
Szabályozott légszennyező anyagok kibocsátási trendjei. Forrás: Európa környezetvédelmi jelentése 2025, EEA
A kisméretű részecske az emberi egészségre és a környezetre nézve is a legkárosabb szennyező anyagok közé tartozik, mivel kis mérete lehetővé teszi, hogy mélyen belélegezhessük a tüdőbe és bejuthasson a véráramba. Fő antropogén forrásai a fosszilis tüzelőanyagok égetése a közlekedési- és energiaszektorban (lakossági fűtés). Természetes forrásai közé tartoznak az erdőtüzek és a porepizódok.
A nitrogén-dioxid, mely főként a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkezik, számos légzőszervet károsító hatással bír, emellett hozzájárul a talajközeli ózon és a kisméretű részecske szennyezettség kialakulásához is.
Európában a kibocsátás-szabályozási stratégiák végrehajtása a légszennyező anyagok koncentrációjának csökkenéséhez vezetett. A légkörkémia azonban összetett, számos nemlineáris kapcsolat található a kémiai vegyületek között, és befolyással bírnak olyan külső tényezők is, mint a természetes források (porepizódok, erdőtüzek) vagy az Európán kívül kibocsátott légszennyező anyagok nagytávolságú transzportja. Ezek mind gyengítik a kibocsátáscsökkentésre adott választ, így a levegőben lévő légszennyező anyagok koncentrációja lassabban csökken, mint a kibocsátásuk.
A legproblematikusabb szennyező anyag továbbra is az ózon. A NOx és az illékony szerves vegyületek (VOC) talajközeli kibocsátásából, valamint a napfény és a magas hőmérséklet által kiváltott több száz kémiai reakció által képződik. Nagyobb tengerszint feletti magasságban a légköri tartózkodása hosszú, több nap, ami alatt keringhet a föld körül. Ezért az ózoncsökkentési stratégiák nem triviálisak, helyitől a nemzetközi szintig igényelnek komoly erőfeszítéseket. Ebből következően, amint azt a CAMS reanalízisek is mutatják, a talajközeli ózon háttérkoncentrációjának tendenciája nem egyértelmű csökkenő annak ellenére sem, hogy Európában ambiciózus prekurzor kibocsátáscsökkentési stratégiákat hajtottak már végre.
Azon napok éves száma, amelyeken a talajközeli ózon legmagasabb napi 8 órás átlagkoncentrációja meghaladja az EU 120 μg/m3 célértékét.
Adatforrás: CAMS európai levegőminőség-reanalízisek.
Forrás: Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat / ECMWF
A szabályozások, a monitoring és a végrehajtás sikeres története
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) által létrehozott, a Nagy Távolságra Jutó, Országhatáron Átterjedő Légszennyezésről szóló 1979-es Genfi Egyezmény volt az első nemzetközi keretrendszer, amely a levegőszennyezés problémáinak kezelésére szolgált. A részes felek nyolc jegyzőkönyvet fogadtak el, amelyek közül a leghíresebb az 1999-ben elfogadott, a savasodás, az eutrofizáció és a talajközeli ózon csökkentéséről szóló Göteborgi Jegyzőkönyv, amely 2012-ben történt módosításával már magában foglalja a PM2,5 szabályozását és ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési céljait. A Göteborgi Jegyzőkönyv jelenleg ismét felülvizsgálat alatt áll.
Az Európai Tanács által 2024-ben elfogadott, a környezeti levegő minőségéről szóló átdolgozott irányelv (EU/2024/2281) új, ambiciózusabb levegőminőségi határértékeket és célokat határoz meg, amelyek jobban összhangban vannak az Egészségügyi Világszervezet legújabb, az emberi egészség védelmére vonatkozó útmutatásaival.
Az európai jogszabályok közé tartozik a Nemzeti Kibocsátáscsökkentési Kötelezettségekről szóló Irányelv (NECD EU/2016/2284) is, amely meghatározza a nemzeti kibocsátási küszöböket. Az irányelv hatását hivatalosan 2025-ben értékelték, és a folyamat eredményeit az ECMWF/CAMS által Bonnban megrendezett és az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága által szervezett 5. Tiszta Levegő Fórumon mutatták be. A Tiszta Levegő Fórum Európa legfontosabb, a levegőminőség-kezeléssel és -politikával foglalkozó konferenciája.
Bár ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetően Európa jelentősen csökkentette a kibocsátásokat, továbbra is fontos kihívások állnak előttünk, mivel a tudományos kutatások folyamatosan új összefüggéseket találnak a légszennyezés, az egészség és a környezetkárosodás között. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint 2022-ben 239 000 korai haláleset volt a PM2,5-szennyezettségnek tulajdonítható. Mindazonáltal a PM2,5-nek tulajdonítható korai halálesetek száma 2005 és 2022 között 45 %-kal csökkent.
A CAMS regionális szolgáltatásai, valamint szakpolitikai és jelentéskészítő eszközei
A reanalízis a geofizikai jelenségek legjobb becslését adja, mivel statisztikai elvek alapján ötvözi a legmodernebb tudományon alapuló numerikus modelleket és a megfigyeléseket. A megfigyelések korrigálhatják a modellek inherens torzításait, a modellek pedig lehetővé teszik a szimulációkat nagyobb léptékekben, kitöltve a megfigyelési hiányosságokat és térképes megjelenítést biztosítva. Az elmúlt évtizedekben az ECWMF széleskörű tapasztalatot szerzett a numerikus időjárás-előrejelzések adatasszimilációs technikáiban, és ezt a tapasztalatot a CAMS most a légköri összetételre is kiterjesztette.
Ezenkívül az európai levegőminőségi reanalízisek kidolgozása érdekében az ECMWF/CAMS tizenegy levegőminőségi modellező csapattal működik együtt, amelyek saját, Európában a legjobbak közé tartozónak elismert modelleket fejlesztettek ki. Az összes tagállam által a levegőminőségi irányelvvel (AAQD) kapcsolatban végzett levegőminőségi méréseket ezekben a modellező rendszerekben asszimilálják. Ezért a CAMS reanalízisek a tizenegy modellező csapat által szolgáltatott reanalízisek kombinációjából származnak. Ez a többmodelles megközelítés nagyobb pontosságot és megbízhatóságot biztosít.
A CAMS számos szakpolitikai támogató eszközt is biztosít, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára a légszennyezési epizódok nyomon követését. Online szimulációs eszközök, valamint számos grafikon és diagram segíti a légszennyezettségi szintek és forrásaik közötti összefüggések jobb megértését. Hozzáadott értékű termékeket biztosítanak az antropogén forrásokról és a határokon átnyúló hozzájárulásokról szóló információkkal, segítve a megfelelő és hatékony szakpolitikai válaszok kidolgozását az epizódhelyzetekre. A légszennyezési trendek és események megértése érdekében a CAMS európai levegőminőség-értékelési jelentései szintetizálják az összes releváns adatot és elemzést.
A szakpolitikai eszközök, amelyek több célra, ingyenesen biztosítottak, részét képezik a CAMS szélesebb körű, az európai levegőminőségre és a globális légköri összetételre vonatkozó monitoring, elemzési és előrejelzési alkalmazásainak, diagramjainak és adatainak.
A CAMS regionális és szakpolitikai szolgáltatásait európai kutatóintézetek, nemzeti meteorológiai szolgálatok és egyetemek konzorciumai fejlesztik, amelyeket a Météo-France, illetve a francia Nemzeti Ipari Környezetvédelmi és Kockázati Intézet (INERIS) vezet. A magas minőség biztosítása érdekében a CAMS regionális valós idejű előrejelző szolgáltatás előállításához használt regionális modell-együttes rendszert negyedévente értékelik, a jelentéseket pedig közzéteszik a weboldalon.
Az eredeti cikk megtalálható itt:
https://atmosphere.copernicus.eu/2014-2024-decade-air-quality-improvements-europe