Hulladék
A hulladékszektor által kibocsátott jelentősebb légszennyezők a dioxinok és furánok (a teljes kibocsátás 20%-át adta a hulladékszektor 2021-ben), a higany (19%), az arzén (6%), a cink (5%), emellett nem elhanyagolható a részecskekibocsátás (BC 5%, PM2,5 4%, és PM10 3%) sem. Az alábbi diagram szemlélteti a fontosabb légszennyezők kibocsátott mennyiségét a teljes országos kibocsátás százalékában.
1. ábra: A hulladékszektorban kibocsátott légszennyezők a teljes országos kibocsátás százalékában
A hulladékszektoron belül a kibocsátások különbözőképpen oszlanak meg az egyes ágazatok között, ahogy azt az alábbi ábra is szemlélteti, melyen azokat a légszennyezőket tüntettük fel, ahol az országos összes kibocsátott mennyiség több, mint 1%-a származik a hulladékszektorból.
2. ábra: A hulladékszektor légszennyezőkibocsátásainak alkategóriák szerinti felbontása a fontosabb szennyezőanyagokra
A hulladéklerakókon nem metán illékony szerves vegyületek (NMVOC) keletkeznek. Az NMVOC kibocsátás számítása a metán kibocsátás alapján történik, a kibocsátás trendje csökkenő, mivel 2005 óta a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökken.
A zárt létesítményekben történő hulladékégetést csak abban az esetben számoljuk el a hulladékszektorban, hogyha energetikai hasznosítással nem jár, így ez a kategória elsősorban veszélyes hulladékok ártalmatlanítását foglalja magában. Hogyha energiát nyernek a hulladékból, akkor az energia szektorban kell a kibocsátásokat elszámolni. A zárt létesítményben történő hulladékégetésből főként NMVOC, ólom, kadmium és higany kibocsátások keletkeznek.
A nyíltszíni hulladékégetés kategória az avar- és kerti hulladék égetést, a szőlő- és gyümölcs venyige égetését, illetve az erdészeti vágástéri hulladék égetését foglalja magában. A kerti hulladékok égetését egyre több településen betiltották az utóbbi években, illetve az európai uniós támogatások szabályai és a hazai jogi szabályozás miatt a nyesedékek égetése is visszaszorulóban van, a vágástéri hulladék égetés mértéke nem változott jelentősen az utóbbi évtizedben. A nyíltszíni égetésből jelentősebb mennyiségben részecskekibocsátások, illetve szén-monoxid, ólom, kadmium, arzén, cink, dioxin és furán kibocsátások származnak. Az alábbi ábra szemlélteti a nyíltszíni égetésből származó részecskekibocsátás (PM10) és az elégetett hulladékmennyiség trendjének alakulását 1985 és 2021 között.
3. ábra: Nyíltszíni hulladékégetés PM10 kibocsátása
Az elhunytak hamvasztásából, valamint az autó- és lakástüzekből származó légszennyező kibocsátások a nemzetközi útmutatók alapján szintén a hulladék szektorban kerülnek elszámolásra.
A hamvasztás során a higany kibocsátás számottevő.
Az autó- és lakástüzek dioxin és furán, kadmium, higany, arzén, ólom, valamint részecske kibocsátások forrásai.
A hulladék biológiai kezeléséből és a szennyvízkezelésből származó légszennyező emissziók nem jelentősek.
Az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának hulladékszektorában a hulladéklerakás során keletkező metán kibocsátásokat, a hulladék biológiai kezelése (komposztálás, anaerob lebontás biogáz üzemekben) során keletkező metán és dinitrogén-oxid-kibocsátásokat, a hulladékégetésből származó metán és dinitrogén-oxid-kibocsátásokat, valamint a lakossági és ipari szennyvizek kezelése során keletkezett metán és dinitrogén-oxid-kibocsátásokat számoljuk el. A szektor sajátossága, hogy a keletkező szén-dioxid-kibocsátások legnagyobb része biológiai eredetű és ezért a földhasználati és erdészeti szektorban történik az elszámolásuk, vagy nem kell elszámolni a kibocsátási leltár szabályai értelmében.
A hulladék szektor szén-dioxid egyenértékben kifejezett kibocsátásai a teljes nemzeti kibocsátások 6%‑át tették ki 2021-ben. A legjelentősebb kategória a szektoron belül a hulladéklerakás, amely a szektor kibocsátásainak 86%-át tette ki 2021-ben. Ezt követi a szennyvízkezelés, mely a szektor kibocsátásainak 9%-át adja, majd a hulladékok biológiai kezelése (4%), és az energiahasznosítás nélküli hulladékégetés (1%). A többi szektorral ellentétben a hulladék szektor kibocsátásai valamivel magasabbak napjainkban, mint a bázisévben, ugyanakkor az emissziók növekedése az utóbbi évtizedben megállt és 2005 és 2021 között 20%-os kibocsátás csökkenés volt megfigyelhető.
A hulladékszektor kibocsátásainak mértékét és trendjét szemlélteti az alábbi diagram.
1. ábra: Hulladékszektor kibocsátásai CO2-egyenértékben kifejezve
A kommunális hulladék nagyobb – de csökkenő – hányada lerakás útján kerül ártalmatlanításra, kisebb részének kezelése újrahasznosítással, égetéssel, vagy más módon történik. Az utóbbi néhány évben a keletkező kommunális hulladék mennyisége 1,3-ról 1 kg/fő/nap értékre csökkent. 2019-ben a keletkezett kommunális hulladék teljes mennyisége 3791 Gg volt, amelyből 36% kezelése komposztálással vagy újrahasznosítással történt, 14%-ot energetikailag hasznosítottak (égetéssel) és 51%-ot lerakással ártalmatlanítottak.
Az alábbi diagram szemlélteti a kommunális hulladékkezelésben 2004 és 2019 között bekövetkezett változásokat.
2. ábra: Hulladékmennyiség a kezelés módja szerint
A hulladéklerakókon végbemenő lebomlási folyamatok meglehetősen lassúak, ami azt eredményezi, hogy a sok évvel ezelőtt lerakott hulladék mennyisége a jelenlegi emisszió szintjére jelentős befolyással van. 2005 óta a lerakott hulladék mennyisége jelentősen csökken (a lerakott kommunális hulladék mennyisége 50%-kal csökkent) így a metánkibocsátások is csökkenni kezdtek (lásd az alábbi ábrát).
3. ábra: Lerakott hulladékok mennyisége és a keletkezett metán kibocsátások
A szennyvízkezelésből származó üvegházgáz kibocsátások jelentősen csökkenő trendet mutatnak a csatornázottság növekedése miatt (ahogy ezt az alábbi ábra is szemlélteti).
4. ábra: A szennyvízkezelésből származó metán kibocsátás és a csatornázottság alakulása
A harmadlagos szennyvíztisztítás arányának növekedése miatt a dinitrogén-oxid-kibocsátások is csökkenő trendet mutatnak.
A hulladék biológiai kezelése metán és dinitrogén-oxid-kibocsátás forrása, ebbe a kategóriába tartozik az egyre növekvő arányú komposztálás és a biogáz üzemekben történő anaerob kezelés.
A hulladékégetésből származó emissziók közül a hulladék szektorban az energetikai hasznosítással nem járó hulladékégetésből származó kibocsátásokat számoljuk el, melyek alapvetően veszélyes hulladékok ártalmatlanítása során keletkeznek, az energetikai célú égetés az energia szektorba tartozik. A hulladékégetés során főként szén-dioxid-kibocsátás történik, a metán és dinitrogén‑oxid‑kibocsátás mértéke elenyésző.