Az ÜHG és a légszennyezős leltár esetében is, több mint száz forráskategóriát tartunk számon. A kategóriák nagy száma miatt szükségszerű ezen forrásokat csoportosítani, mely csoportosítás alapján 4 fő szektort különböztetünk meg; ezek az energia, az ipar és termékhasználat, a mezőgazdaság és a hulladék. A szektorok minden egyes alkategóriája és azok további bontása is pontosan meghatározott tevékenységeket tartalmaznak. Az ÜHG leltárban megjelenik egy további szektor, az ötödik, amely az erdő és földhasználati szektor. Ezt a kategóriát azért tartjuk külön számon, mert nem kibocsátó forrás, hanem a CO₂ elnyelésének folyamatai köthetők hozzá. Tehát hasonlóan az ismert folyamathoz -miszerint a növények képesek a levegő CO₂-tartalmát megkötni-, a levegőbe való kibocsátás országos mennyiségét ezen tevékenység nem növeli, hanem csökkenti. Az egyes szektorok kibocsátásairól részletesebb adatok az Ágazati kibocsátások almenüpontjaiban találhatók, a fenti linkek megfelelő szektoraira kattintva. Röviden összefoglalva pedig a következő tevékenységek tartoznak a 4+1 főszektorhoz:

• Energia: energiatermelés (tüzelőanyagok/hulladék), tüzelőanyag- átalakítások, közlekedés, tüzelőanyagok bányászata, előállítása, kezelése, szállítása során történő szivárgások 
• Ipari folyamatok és termékhasználat: ásványi-, vegyipari-, fémipari- papíripari- termékek előállítása, élelmiszer- és italgyártás, egyéb termékek használata 
• Mezőgazdaság: haszonállatok emésztése, trágyakezelés, mezőgazdasági talajok művelése
• Hulladék: szilárd hulladéklerakás, hulladék- és szennyvízkezelés, hulladékégetés
• Földhasználat és erdészet: erdők, mezőgazdasági és mocsaras területek, települések, fatermékek

Az alábbi grafikonon a 2022-es kibocsátási adatok szektorok szerinti részesedése látható, légszennyező anyagonként. Az országos összkibocsátásból a CO, a BC, a PM_2.5 részecskék és az SO_x meghatározó mennyisége az energiaszektor számlájára írható. Az NMVOC, a TSP és a PM₁₀ esetében már jelentős kibocsátó forrásként jelenik meg az ipar (és a mezőgazdaság is). Az ammónia esetében viszont csak 2%-ért felelős az energia, hiszen annak vezető kibocsátó forrása a mezőgazdasági tevékenység (93%). Az NMVOC, a PM₁₀ és a TSP emissziója már egyenletesebb elosztást mutat.

1. ábra: A teljes hazai kibocsátás főszektorok és légszennyező anyagok szerinti megoszlása, 2022-ben

Az ÜHG leltárban a teljes kibocsátás legnagyobb része, 73%-a az energiaszektor számlájára írható 2022-ben. Az ipari folyamatok és a mezőgazdaság is 10%-kal járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, míg a hulladék szektor 6%-ot képvisel a leltárban. A bázisévhez képest jelentősen csökkent a kibocsátás az energiaszektorban (-46%), az iparban (-59%) és a mezőgazdaságban (-48%), a hulladékszektor kibocsátása viszont növekedett (+4%). Az erdők és a földhasználat változásai nyelőként viselkednek, vagyis összességében általában kivonják a szén-dioxidot a levegőből.

2. ábra: A teljes hazai kibocsátás főszektorok szerinti a bázisév és 2022 között