A kibocsátási adatok évente legalább egyszer frissítésre kerülnek a tavasz folyamán, melyet minden esetben jelzünk a Hírek menüpont alatt!

A túlzott üvegházhatás és a Földet körülvevő éltető légkör rossz minősége napjaink legjelentősebb környezeti problémái közé tartoznak. A természetes üvegházhatás folyamatát az ember a természetbe való beavatkozásával jelentősen megváltoztatta, melynek következménye a Föld légkörének melegedése és a klímaváltozás. A szennyezett levegő környezetünk savasodását és további negatív hatásokat okoz. Ezen problémák nem csak a légkörre, hanem az egész földi bioszféra normál működésére is igen komoly veszélyeket tartogatnak, melyeket már az 1960-as években is felismertek. A környezet védelméért az első jelentős lépés az 1972-ben összehívott Stockholmi konferencia volt, melyen a világ államainak vezetői gyűltek össze a közös környezeti problémák enyhítésében való együttműködés reményében. Ezt követően számos hasonló eseményre volt példa, melyek alkalmával már konkrét kötelezettségek és egyezmények is születtek az államok között.

Magyarország az Éghajlatváltozási Keretegyezmény (UNFCCC), illetve a nagy távolságra jutó, országhatáron átterjedő légszennyezésről (UNECE-CLRTAP) szóló Genfi egyezmény részes feleként évről évre elkészíti az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátási leltárát. A leltárak összeállításáért az Országos Meteorológiai Szolgálat felel. A légköri leltárak fő célja az emberi tevékenység túlzott beavatkozásának következményeként megjelenő környezeti problémák beazonosítása, számszerűsítése, és a kibocsátások csökkentését szolgáló intézkedések megalapozása.

Üvegházgázhatású gázok leltára

Magyarország az Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleként, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által kidolgozott módszertan alkalmazásával évenként elkészíti az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárát (ÜHG leltár), és azt a kapcsolódó jelentéssel együtt benyújtja az Európai Unió és az ENSZ számára. A leltár az emberi tevékenységekkel összefüggő kibocsátásokat és elnyeléseket veszi számba, és elsődlegesen a Kiotói Jegyzőkönyv által felsorolt üvegházhatású gázokat – szén-dioxidot (CO₂), metánt (CH₄), dinitrogén-oxidot (N₂O) és az ún. F-gázokat – tartalmazza. A leltár minőségét magyar és nemzetközi szakértők rendszeresen ellenőrzik. Az ÜHG leltárt a környezetvédelemért felelős miniszter megbízása alapján az Országos Meteorológiai Szolgálat állítja össze. Ebben a munkában külső szakértők és intézmények is részt vesznek, a Szolgálat fontos partnere a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. A Nemzeti Földügyi Központ (Erdészeti Főosztálya), a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közreműködését a leltár földhasználati részének összeállításában kormányrendelet írja elő.

A legfrissebb adatokat tartalmazó leltár az 1985 és 2019 közötti kibocsátási (és elnyelési) adatokat tartalmazza az előírt ágazati bontásban. Az adatbázishoz kapcsolódó részletes, angol nyelvű nemzeti leltárjelentés (National Inventory Report – NIR) fő célja, hogy biztosítsa a leltár átláthatóságát, vagyis részletesen ismertesse a számításokhoz felhasznált adatokat és az alkalmazott módszertant. A nemzeti jelentés ezen túlmenően bemutatja a leltárkészítés intézményi hátterét, minőségbiztosítását, a legfontosabb kibocsátási ágazatok, vagyis a kulcskategóriák elemzését, ismerteti a trendeket, bizonytalansági becslést közöl, s kitér az újraszámolásokra és az előttünk álló feladatokra is. A részletes adatok és a nemzeti leltárjelentés nyilvánosan, mindenki számára elérhető a UNFCCC weboldalán, illetve a Hivatalos jelentések menüpontban is. 

Légszennyező anyagok leltára

Magyarország, a légszennyezés országhatárokon átterjedő hatásainak csökkentése érdekében megszületett 1979-es Genfi egyezmény részes feleként kötelezettséget vállalt arra, hogy korlátozza, fokozatosan csökkenti és megakadályozza a légszennyező anyagok kibocsátását. Az egyezmény 8. cikke kimondja, hogy: „Az Egyezmény Részes felei információkat szolgáltatnak meghatározott légszennyezők kibocsátásairól meghatározott időszakokra.” vagyis a feleknek el kell készíteni a légszennyező anyagok leltárát. A Genfi egyezmény aláírása óta 8 jegyzőkönyvvel egészült ki, melyek már a légszennyezés monitorozásához (EMEP jegyzőkönyv-1984), illetve az egyes légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére határoznak meg célokat és jelentésére tartalmaznak előírásokat. Ezen jegyzőkönyveknek Magyarország szintén tagja, így minden évben elkészül a légszennyező anyagok leltára is, melyek esetében 1990-től indul az idősor, az adatokat a tárgyévet megelőző 2. évig tartalmazza a következő anyagokra:

• fő légszennyezők (NO_x, NMVOC, SO_x, NH₃, CO),
• részecskék (PM_2.5, PM₁₀, TSP és BC),
• nehézfémek (Pb, Cd, Hg, As, Cr, Cu, Ni, Se, Zn),
• szerves szennyezők (Dioxinok/furánok, PAH-ok, HCB-k, PCB-k). 

Részletesebb információk ezen anyagokról a Trendek menüpontban található. Az egyezményben és annak különböző jegyzőkönyveiben előírt jelentési kötelezettségeket egységes szerkezetben kell teljesíteni az Egyezményben meghatározott jelentési irányelvek (Guidelines for Reporting Emission Data under the CLRTAP (ECE/EB.AIR/97)) és az ott meghatározott technikai útmutatók (EMEP/EEA 2009) szerinti tartalommal és formátumban. A hazai kibocsátási leltár is ezeknek megfelelően készül. Ugyanezen jelentési formátumot és technikai útmutatókat írja elő az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve az egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, amely öt fő szennyezőre (SO₂, NO_x, NH₃, NMVOC, PM_2.5) határoz meg országos kibocsátás-csökkentési kötelezettséget 2020-ra és 2030-ra, melyek beépítésre kerültek a hazai levegőtisztaság-védelmi szabályozásba is. Az erről rendelkező joganyag, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet teljes szövege ezen a linken olvasható.