2024. november 5-től kezdődően jelentős anticiklon alakult ki Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európa felett (1. ábra), amely egy PM (particulate matter) szennyezési epizód kialakulását idézte elő. Az időszak alatt a gyenge talajközeli szelek mellett a leszálló légmozgás is elősegítette a légszennyező anyagok felhalmozódását a magas légnyomású területeken. A csapadék hiánya megakadályozta a légszennyező anyagok (aeroszolok és azok gáz halmazállapotú elővegyületei) kimosódását nedves ülepedés útján.
1. ábra: Szinoptikus helyzet Európában 2024. november 5. és 11. között (forrás HungaroMet)
A 2024. november 5. és 11. közötti időszakban jelentős PM-szennyezési epizód volt tapasztalható Európában (2. ábra), a 10 mikron alatti PM frakció (PM10) napi átlagkoncentrációinak tekintetében határérték túllépés is történt. November 5. körül Lengyelországban, a Nyugat-Balkánon és a Pó-síkságon kezdett kialakulni a PM-epizód. A következő napokban a magas PM10 szennyezettséggel érintett terület tovább növekedett, és napi átlag koncentrációk meghaladták az 50 µg/m³-es határértéket Csehországban, a Nyugat-Balkánon, Délkelet-Európa nagy részén, Ausztria és Németország egyes részein, valamint Észak- és Közép-Olaszországban, illetve Magyarországon is.
2. ábra: PM10 koncentráció értékek Európában 2024. november 5. és 11. között (forrás: EEA, CAMS)
Ebben az időszakban Magyarországon is rendkívül gyenge volt a légmozgás. A vizsgált időszakban a legerősebb széllökést november 7-én mérték Vérteskethelyen, 7 m/s értékkel. Az alacsony szélsebesség és a csapadék hiánya elősegítette a légszennyező anyagok feldúsulását Magyarország területén is.
3. ábra: A legerősebb széllökés értékek a magyarországi mérőállomásokon 2024. november 6. 06 UTC és november 7. 06 UTC között (forrás: HungaroMet)
A 4. ábrán látható, hogy a háttérszennyezettség-mérő állomások közül K-pusztán november 7-én a PM10 napi átlagkoncentrációja meghaladta az 50 µg/m³-es egészségügyi határértéket, míg a hortobágyi állomáson mért érték ezen a napon megközelítette azt.
4. ábra: PM10 koncentráció napi átlaga a magyarországi háttérállomásokon
Az 5. ábrán látható, hogy Budapesten 2024. november 6–10. között minden belvárosi mérőállomáson a PM10 napi átlagkoncentrációja meghaladta az 50 µg/m³-t.
5. ábra: PM10 koncentráció napi átlaga a budapesti mérő-állomásokon.
A 6. ábrán látható adatok alapján elmondható, hogy Kelet-Magyarországon a PM10 koncentráció napi átlaga Nyíregyházán és Miskolc Alföldi állomásokon november 7-én elérte a 80 µg/m³-ot, de a többi állomáson is határérték felett alakult a PM10 napi átlaga a vizsgált időszak alatt.
6.ábra: PM10 koncentráció napi átlaga több Kelet-Magyarországi mérő-állomáson.
A 7. ábrán látható, hogy Nyugat-Magyarországon a PM10 koncentráció napi átlaga november 8-án elérte a maximumát, amely 60-74 µg/m³ körül alakult. Megállapítható, hogy a nyugati országrészben egy nappal később tetőzött a PM10 koncentráció, mint a keleti országrészben és magasabb maximumok alakultak ki.
7. ábra: PM10 koncentráció napi átlaga több Nyugat-Magyarországi mérő-állomáson.
A CAMS forrás azonosító alkalmazásait („policy tool” - https://policy.atmosphere.copernicus.eu/ ) használtuk fel annak meghatározására, hogy mely kibocsátási források (országok, szektorok és kémiai komponensek) voltak felelősek a magas PM10-szennyezésért Budapesten a vizsgált időszak alatt. A CAMS „policy tool” egy olyan eszköz, amelyet a Copernicus légkör-megfigyelési szolgáltatás keretében fejlesztettek ki, annak érdekében, hogy segítse a döntéshozókat a légszennyezéssel, levegőminőséggel kapcsolatos döntések meghozatalában.
Először azt néztük meg, hogy milyen arányban járultak hozzá a helyi, a regionális és a határon túli források Budapest PM szennyezéshez. A 8. ábra alapján a szennyezés mintegy 70%-ban hazai, azaz magyarországi forrásokra vezethető vissza. Emellett a lengyelországi eredetű szennyezés 7%-os, míg a szlovákiai források 3%-os arányban járultak hozzá az epizódhelyzet kialakulásához.
8.ábra: A PM10 koncentráció és annak területi eredete 2024. november 5-11. időszakban Budapesten (forrás: CAMS)
A 9. ábra a források szektorális típusára vonatkozóan ad tájékoztatást. Budapesten a vizsgálat időszakban a lakossági tüzelésből származott a részecskék közel fele, valamint a közeli mezőgazdasági területekről is érkezett jelentős mennyiségű szennyezés, amelynek mértéke 20% körüli volt.
9. ábra: A PM10 koncentráció és annak forrás összetétele 2024. november 5-11. időszakban Budapesten (forrás: CAMS)
A modellekkel azt is lehet vizsgálni, hogy milyen volt a kémiai összetétele a PM10-nek egy adott időszakban. A 10. ábrán az látható, hogy az időszak során az elsődleges szervesanyagok (POM – primary organics) 38%-ban, míg a másodlagos szervetlen aeroszolok (SIA – secondary inorganic aerosols: szulfát, nitrát és ammónium) 28%-ban voltak felelősek a kialakult szennyezettségi helyzetért.
10. ábra: A PM10 koncentráció és annak kémiai összetétele 2024. november 5-11. időszakban Budapesten (forrás: CAMS)