2025 áprilisában és májusában, a boreális nyár előtt, Kanadában fokozódtak az erdőtüzek, melyek füstje az Atlanti-óceánon átterjedt Európába. A Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat (CAMS*) folyamatosan figyelemmel kíséri a tüzek kibocsátását és nyomon követi a füst terjedését, valamint annak a légkörre és a levegőminőségre gyakorolt hatását. Nézzük meg közelebbről, hogyan elemezte ezt az eseményt!
Számos erdőtűz tombolt Kanada három tartományában, melyek intenzitása a hónap második felében fokozódott, és a jelentések szerint Pyrocumulonimbus felhők (Pyrocb) kialakulásához vezetett. Pyrocumulonimbus felhők jellemzően akkor keletkeznek, amikor egy erdőtűz kivételes hővel és intenzitással ég, elegendő hőenergiát termelve ahhoz, hogy a füstöt, a hamut és a nedvességet magasan a légkörbe repítse, ahonnan az erős sugáráramok a füstöt nagy távolságokra szállíthatják.
Aszály és szél súlyosbítja az erdőtüzeket
Míg Saskatchewan tartományban az erdőtüzek jellemzően áprilisban és májusban kezdenek fellángolni, idén a tartományban a helyzetet súlyosbította a május közepén uralkodó mérsékelt aszály és az erős szél. Hasonló helyzetet figyeltek meg Ontario és Manitoba tartományok határán, ahol az erdőtüzeket a térségben uralkodó forró, száraz és szeles időjárás okozta.
GFASv1.2 tűzesetek helyszínei és a tűz sugárzási teljesítménye Észak-Amerika felett 2025 májusában. Forrás: CAMS
A CAMS Globális Tűz Asszimilációs Rendszer (GFAS) adatai szerint, amely műholdas megfigyeléseket használ a tűz sugárzási teljesítményének (FRP) becslésére az égő növényzetből származó kibocsátások tekintetében, Kanada teljes becsült május-júniusi tűzkibocsátása a második helyen áll 2023 után (június 2-ig), körülbelül 56 megatonna szén-dioxiddal (lásd alább). Manitoba esetében a június 2-ig becsült teljes tűzkibocsátás a CAMS rekordjában jelentős különbséggel a legmagasabb, körülbelül 13 megatonna szén-dioxidot tartalmaz – ez körülbelül háromszorosa a 2023-as azonos időszak előző legmagasabb értékének.
Az erdőtüzek következtében több mint 25 000 embert kellett evakuálni otthonából, és az erdőtüzek füstje hatással volt a levegő minőségére helyben és az Egyesült Államokban is. Manitoba esetében ez volt a közelmúlt egyik legnagyobb evakuálási művelete.
A CAMS GFASv1.2 napi teljes tűzsugárzási teljesítménye (balra) májusban, összehasonlítva a 2025-ös évet (piros) a 2003-2024-es átlaggal (szürke), valamint a 2023-as és 2024-es éveket (szaggatott és pontozott piros vonalak), valamint a teljes becsült szén-dioxid kibocsátást (jobbra) Kanadában májusban. A 2002-2023 közötti időszakban a 2025-ös év a második legmagasabb kibocsátást mutatta már június 1-jéig. Forrás: CAMS
A füst nagy távolságú szállítódása Európába
A manitobai erdőtüzek füstje nagy távolságra terjedt az Atlanti-óceánon keresztül egészen Európáig. Az első észlelésüket számos különböző műholdas megfigyelés, köztük a TROPOMI, az OMPS és az EarthCare, valamint a CAMS szén-monoxid (CO) elemzései (amelyek a CAMS modell és a műholdas megfigyelések kombinációi) is megerősítette. A megfigyelések a legtisztábban 300 hPa-nál (körülbelül 9000 méteres magasságban) mutatják a füstfelhőt, amely május 18-án elérte a mediterrán régiót. Jelentések szerint május 19-ére a füst Görögországra és a Földközi-tenger keleti részére ért.
Május utolsó hetében egy második, sokkal nagyobb füstfelhőt figyeltek meg Észak-Amerikán átkelve, az Atlanti-óceánon át. A CAMS teljes aeroszol optikai mélységének elemzése egyértelműen mutatja a füstfelhő nagy távolságra történő szállítását, amely június 1-jén érte el Európa északnyugati részeit. A füstfelhő egy része átszelte az Azori-szigeteket, mielőtt visszakeringett volna az Atlanti-óceán északi része felé. A CAMS június 2-i előrejelzése már mutatta, hogy a hónap első hetében további füstfelhők érik el Európát.
A CAMS teljes aeroszol optikai mélységelemzéseinek animációja az Észak-Atlanti-óceán felett, 00 UTC-kor, május 22. és június 2. között. Forrás: CAMS
A Natural Resources Canada által biztosított tűzveszélyes időjárási térkép az ország nagy területeit mutatja, hol becsülik extrémnek a tűzveszélyt. A Globális Tűzvédelmi Információs Rendszer (GWIS) előrejelzése is extrém tűzveszélyes körülményekre utalt.
Kanada tűzveszélyes időjárási térképe, 2025. június 2-án generálva. Forrás: Kanadai kormány
A CAMS továbbra is folyamatosan figyelemmel kíséri a régió tűzhelyzetét és annak a légkörre gyakorolt hatását, rendszeres frissítéseket tesz közzé.
Magyarországi hatások
Az Európa felett magasan szálló füstfelhők nem rontották észrevehetően hazánk levegőminőségét, a napelemek hatékonyságát azonban csökkenthették ebben az időszakban. A fotovoltaikus villamosenergia-potenciált ugyanis a környezeti állapothatározók, így a léghőmérséklet, a felhőborítottság, az aeroszolkoncentráció, a szélsebesség és a relatív nedvesség várható változásai befolyásolják, bár térségenként és évszakonként eltérő mértékben, egymás hatását felerősítve vagy csökkentve.
Nézzük meg részletesebben, milyen felhőborítottság, milyen egyéb aeroszolszennyezés jellemezte hazánkat a kérdéses időszakban!
Az alábbi magyarázó kép és a képsorozat a Harmadik Generációs METOSAT műhold képeiből készült a május 18-június 12. közötti időszak minden napjának egy reggeli (5:20 UTC) képéből. Kora reggel látható ugyanis legjobban a műholdképeken a füst, amikor még alacsonyan jár a nap. A füst a képeken áttetsző fehér színben jelenik meg. A vizsgált időszakban a Földközi-tenger felett több helyen jelenik meg a Szaharából származó por, ez füsthöz hasonlóan áttetsző, de a színárnyalata barnás.
A műholdképekből készült filmből kiragadott képkockán a színek jelentése: fehér: felhők, zöld: növényzettel borított szárazföld, világos barna: gyér növényzetű szárazföld v. sivatag, kék: tengerek, áttetsző fehér: füst, áttetsző barna: szaharai por a tenger felett
Május 18-án Spanyolország és Szicília között láthatunk füstöt, mely a következő reggelre áthelyeződött, szétterült Tunéziától Görögországon át Törökországba. Algéria partjainál a Szaharából származó por is megjelenik a képen.
A további időszakban is a Földközi-tenger felett több helyen láthatunk még Szaharából származó port, melyek a füsthöz hasonlóan áttetszők, de a színárnyalatuk kicsit más.
Néhány füstmentes nap után május 31. reggelre eléri az újabb füstfelhő Európát Anglia és Skandinávia déli részénél. A következő napokban egyre több füst érkezik Európa fölé. Magyarország felett legjobban június 6-án, 10-én és 11-én látszik a füstfelhő.
Látható tehát, hogy a kérdéses időszakban komplex tényezők, nemcsak az erdőtüzek füstje befolyásolta a napenergia termelését.
További információk
A CAMS rendszeresen naprakész információkat nyújt a világméretű erdőtüzek helyéről, intenzitásáról és becsült kibocsátásáról, valamint nyomon követi a füst terjedését és összetételét. Ha többet szeretne megtudni a CAMS erdőtüzek és füst monitorozásáról, látogassa meg a Globális tűzmegfigyelésről szóló oldalt:
https://atmosphere.copernicus.eu/global-fire-monitoring
A cikk eredetije (mely tartalmazza az oroszországi erdőtüzek hatásának elemzését is, a füst terjedésének megfigyelését Oroszország távol-keleti szövetségi körzetétől az Arktisz felé és Észak-Kínába) megtalálható az alábbi linken:
https://atmosphere.copernicus.eu/cams-tracks-smoke-intense-canadian-wildfires-reaching-europe
Tudjon meg többet a pirokonvekcióról és a zivatarokról ebben, az erdőtüzek hatásairól szóló cikkben:
https://atmosphere.copernicus.eu/wildfire-impact-how-it-monitored-measured
Köszönet Cséke Dórának és Gróbné Szenyán Ildikónak a műhold képek összeállításáért.
*A CAMS-t az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzések Központja (ECMWF) működteti az Európai Bizottság finanszírozásával.