Az Earth System Science Data (ESSD) című folyóiratban megjelent első „State of Wildfires” jelentés átfogó elemzést nyújt a 2023-24-es globális erdőtüzekről. Többek között a CAMS adatai által támogatott jelentés kulcsfontosságú betekintést nyújt a szélsőséges tűzeseményekbe, azok okaiba, előrejelezhetőségébe és az antropogén tényezők szerepébe. A jelentés megállapításai kiemelik az erdőtüzek világszerte növekvő gyakoriságát és súlyosságát, és rávilágítanak a tudományos adatok alapvető szerepére a szakpolitikák tájékoztatásában és a társadalmi ellenálló képesség javításában.
A jelentés több, 2023-24-ben bekövetkező, nagy hatású erdőtűzeseményt is felsorol, köztük a Kanadában, Görögországban és az Amazonas nyugati részén történteket. Figyelemre méltó, hogy 2023-24-ben világszerte összesen 3,9 millió km² égett le, ami némileg elmarad a korábbi évek átlagától. A tüzek szén-dioxid-kibocsátása azonban 16%-kal meghaladta az átlagot, összesen 8,6 milliárd tonna szén-dioxiddal (CO2). Ez az eltérés nagyrészt a kanadai boreális erdők rekordot döntő kibocsátásának tulajdonítható, amely több mint kilencszerese volt a történelmi átlagnak.
Éves globális becsült teljes szén-dioxid-kibocsátás a 2003 és 2023 közötti időszakban
Forrás: CAMS
Tavaly Kanadában a súlyos aszályos körülmények és a száraz tüzelőanyag bőséges mennyisége együttesen a valaha feljegyzett legkiterjedtebb erdőtűz-tevékenységet eredményezte: több mint 150 000 km² égett le, ami több mint 232 000 ember evakuálását tette szükségessé, és rávilágított az ilyen események súlyos emberi hatásaira. Hasonlóképpen Görögországban is a valaha feljegyzett legnagyobb erdőtűz pusztított, ahol mintegy 900 km2 égett le. Ez az Európai Unió eddigi legnagyobb erdőtüze, amelyet a tűzveszélyes időjárás és a tüzelőanyag rendelkezésre állása együttesen súlyosbított. A jelentés más régiókban is jelentős eseményeket rögzít, többek között Hawaii-n és Chilében pusztító tüzeket, amelyek számos emberéletet követeltek és nagyszabású evakuálásokhoz vezettek.
CAMS-adatokkal alátámasztott elemzés
A jelentésben bemutatott elemzéshez széles körben használták a CAMS-adatokat. A CAMS fontos adatokat szolgáltatott a tüzek szén-dioxid-kibocsátásáról és levegőminőségi hatásairól, hozzájárulva az erdőtüzek dinamikájának és szélesebb körű hatásainak megértéséhez.
A jelentés a CAMS Global Fire Assimilation System (GFAS) napi adatait használta fel a 2023 márciusától 2024 februárjáig tartó időszakra vonatkozó tűz okozta szén-dioxid-kibocsátás becsléséhez. A kibocsátást a GFAS adatainak átlagaként számították ki, amely a tűz sugárzási teljesítményét (FRP) és a Global Fire Emissions Adatbázist (GFED4.1s) használja, amely az égett területet méretét használja a becsült kibocsátás kiszámításához. A jelentés a kibocsátások levegőminőségi hatásainak értékeléséhez különösen a globális légkör összetételét vizsgáló CAMS újraelemzésből származó PM2,5 felszíni koncentráció becsléseket használta. A jelentésből kiemelve: „a CAMS újraelemzés a 2003-2023-as időszakra vonatkozóan a légkör összetételének 3 dimenziós, időben konzisztens adathalmazát biztosítja, beleértve az aeroszolokat, a kémiai összetevőket és az üvegházhatású gázokat”.
A jelentés szerint az észak-amerikai csúcsesemények idején Kanada és az Egyesült Államok számos régiójában a PM2,5 szintje meghaladta az ajánlott határértékeket. A CAMS újraelemzést arra használták, hogy kiszámítsák azon napok számát, amikor a napi átlagos PM2,5 koncentráció meghaladta a nemzeti levegőminőségi szabványokban (NAAQS) meghatározott 35 ug/m3 -es küszöbértéket. A CAMS újraelemzésére hivatkozva a jelentés megjegyzi, hogy az USA államainak nagy részében az emberek akár két hétig is a 35 µg/m³-es küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó PM2,5 expozíciót tapasztaltak. A legnagyobb hatást a levegőminőségre a tüzek közelében tapasztalták, különösen Kanada nyugati és északnyugati részén, valamint az ország keleti részén fekvő Québecben.
A kanadai erdőtüzek hatása látható az észak-amerikai levegőminőségi mutatókban. A színezés a 2023-ban a 35 µg/m3 küszöbértéket (bal oldal) és a 70 µg/m3 küszöbértéket (jobb oldal) meghaladó napi átlagos PM2,5 koncentrációjú napok számát tükrözi. Az USA-ban a nemzeti levegőminőségi szabványok (National Ambient Air Quality Standards, NAAQS) és a kanadai levegőminőségi szabványok (Canadian Ambient Air Quality Standards, CAAQS) egyaránt 35 µg/m3 átlagos napi expozíciós célértékkel rendelkeznek.
Az időjárás és a tüzelőanyag nedvességének az anomális eseményekhez való hozzájárulásának értékeléséhez a jelentés számos prediktort is vett az ERA5-ből, különösen olyan változókat, amelyekről ismert, hogy összefüggnek az aktív tüzekkel vagy az égett területtel. Ezek az információk segítettek kiemelni azokat a körülményeket, amelyek az anomális tűzeseményekhez vezettek, átfogó képet nyújtva a hozzájáruló tényezőkről.
A CAMS rendszeres, naprakész információkat szolgáltat a világ minden táján pusztító erdőtüzek helyéről, intenzitásáról és becsült kibocsátásáról, valamint nyomon követi a füst szállítását és összetételét. A CAMS honlapja folyamatos frissítéseket nyújt az erdőtüzek tevékenységéről világszerte. Ha többet szeretne megtudni az erdőtüzek és a füst CAMS általi megfigyeléséről, látogasson el a CAMS Globális tűzfigyelés című oldalára.
Az éghajlatváltozás szerepe
A jelentés megállapította, hogy az éghajlatváltozás 2023-24-ben megnövelte a kiemelt tűzveszélyes időjárási körülmények, a hosszú távú átlagos égett terület és a szélsőséges égett terület valószínűségét. Egyes területeken a tüzek által felégetett terület nagyobb lett volna, ha a tájat nem változtatta volna meg az ember. Az olyan tevékenységek, mint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás befolyásolják a tájat, és csökkenthetik a növényzet sűrűségét, mint például Kanadában és Görögországban, más területeken azonban ezek további gyulladásokat okozhatnak, amelyek súlyosbítják a tüzeket, mint például Nyugat-Amazóniában.
Kanadában az eredmények azt mutatják, hogy az emberi befolyás növelte a 2023-as kiemelten tűzveszélyes időjárás esélyét. Tavaly júniusban az emberi hatás becslések szerint háromszorosára növelte a tűzveszélyes időjárás valószínűségét. Kizárólag az évente legtöbbet égő területeket (a felső 5%-ba tartozó területek) vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás következtében a tüzek a szokásosnál akár 40%-kal több területet égettek le. A társadalmi-gazdasági tényezők, például a népesség és a földhasználat változása valószínűleg csökkentette a tűz kiterjedését ezeken a területeken.
A jelentés hasonló dinamikát állapít meg Görögországban, ahol az emberi befolyás akár négyszeresére is növelte annak valószínűségét, hogy 2023 augusztusában tűzveszélyes időjárás alakul ki. Az elemzés azt mutatja, hogy az éghajlatváltozás növelte az elmúlt évtizedek átlagos leégett területét a mediterrán térségben, de ezt részben ellensúlyozták a társadalmi-gazdasági tényezők.
„Kanadában és Görögországban a tűzveszélyes időjárás és a sok száraz növényzet egymást erősítve jelentősen megnövelte a tüzek számát és kiterjedését tavaly” - mondta Dr. Francesca Di Giuseppe, a Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) vezető kutatója. „Elemzésünk azonban azt is mutatja, hogy az olyan tényezők, mint az emberi tevékenységekkel kapcsolatos elfojtás és a táj feldarabolódása valószínűleg fontos szerepet játszottak a leégett területek végső kiterjedésének korlátozásában” - tette hozzá.
Eközben Nyugat-Amazóniában gyakorlatilag biztos, hogy az éghajlatváltozás vezetett a nagyobb leégett területhez, és nagyon valószínű, hogy társadalmi-gazdasági tényezők is hozzájárultak. Az elemzés szerint az emberi hatás több mint hússzorosára növelte a tűzveszélyes időjárás valószínűségét. Míg a nyugat-amazóniai régióban az eredmények azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás következtében a tüzek a szokásosnál akár 50%-kal nagyobb területet égettek le, miközben a társadalmi-gazdasági tényezők valószínűleg csökkentették a tűz kiterjedését, addig az északnyugati régióban az éghajlatváltozás és a földhasználat változásainak együttes hatása összességében az égések növekedéséhez vezetett.
Jövőbeli előrejelzések és következmények
A 2024-es tűzvészes szezonra vonatkozóan a 2024 augusztusáig tartó szezonális előrejelzések mérsékelten pozitív anomáliákat (75. percentilis) mutatnak Kanada egyes részein és Dél-Amerika nagy részén, összhangban a Kanadában, Kaliforniában és a brazil Pantanalban a közelmúltban pusztító erdőtüzekről szóló jelentésekkel. Ezenkívül a Kelet-Európában tapasztalható mérsékelten pozitív anomáliát megerősítette a Balkánon a közelmúltban lezajlott tűztevékenység. A globális előrejelzésben azonban nincs egyértelmű regionális jelzés a szélsőséges (95. percentilis) tűz időjárási anomáliákról.
A jelentés megjegyzi, hogy míg az ENSO (El Niño-Déli Oszcilláció) pozitív El Niño fázisa 2024-ben semleges fázis felé halad, az Indiai-óceáni Dipólus továbbra is pozitív fázisban van, ami befolyásolhatja a globális tűzjárási mintákat.
A jelentés a jövőre nézve kiábrándító kilátásokat nyújt az erdőtüzek jövőjéről a különböző éghajlati forgatókönyvek mellett. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a jelenleg ritkának számító szélsőséges erdőtüzek az évszázad végére gyakoribbá válhatnak. Ez a potenciális növekedés kiemeli az egyre súlyosabbá váló események hatásainak mérséklését célzó szilárd tűzvédelmi stratégiák és szakpolitikák szükségességét.
A „State of Wildfires 2023-24” jelentés mérföldkőnek számít a szélsőséges erdőtüzek szisztematikus dokumentálása és elemzése terén globális szinten. A jelentés felbecsülhetetlen értékű ismereteket nyújt a politikai döntéshozók, a katasztrófavédelmi szolgálatok, a tűzoltó szervezetek és a földterület-kezelők számára, amelyek célja a társadalom erdőtüzekkel szembeni ellenálló képességének javítása. A CAMS kiváló minőségű adatok és elemzések szolgáltatásában való közreműködése döntő szerepet játszott e jelentés megállapításainak kialakításában, kiemelve a tudományos adatok kritikus szerepét az éghajlatváltozásnak az erdőtüzekre gyakorolt hatásainak megértésében és mérséklésében.
Az éghajlat további változásával párhuzamosan a jelentésből származó felismerések döntő fontosságúak lesznek a jövőbeli kutatás, politika és fellépés irányításához, hogy megvédjük a közösségeket és az ökoszisztémákat az erdőtüzek fokozódó fenyegetésétől.