Egyre gyakoribb szaharai porbetörések?

 

A porszállítódás normális légköri esemény Európa és Latin-Amerika régóiba, de 2023-24 telén a szokottnál gyakoribb és intenzívebb epizódporhelyzetről érkezett jelentés.

Az elmúlt hónapokban a Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) legalább három jelentős szaharai porszállító epizódot figyelt meg az Atlanti-óceán felett és a kontinentális Európa felé.

December közepén a Kanári-szigeteken intenzív szaharai porvihart tapasztaltak, ami ködös égboltot és rossz levegőminőséget okozott, az évszakhoz képest szokatlanul magas hőmérséklet közepette. Ugyanitt karácsonykor újabb porszállító esemény indult.

 

1. ábra: Napi maximális teljes aeroszol optikai mélység 2023. december 12-én a CAMS globális előrejelzéséből, amely december 12-én 00 UTC-kor indult (forrás: CAMS/ECMWF)

 

Január 23. és 31. között egy nagy szaharai porfelhő terjedt el nyugati irányban Dél-Amerikába és északra Skandináviába. A szállítódást műholdfelvételek rögzítették a Copernicus program Sentinel-3 műholdjáról.

 

2. ábra: A Copernicus Sentinel-3 egyik műholdja által 2024. január 25-én készített, valós színes kép a Zöld-foki szigetek feletti szaharai porról. Forrás: Copernicus.eu

 

Észak-Európában sokan fotózhatták a szaharai porszállítás okozta színes naplementét. A nagy távolságú, több száz vagy több ezer kilométeres porszállítás gyakran viszonylag nagy magasságban történik, és általában nem jelent veszélyt az egészségre. Esővel keveredve azonban lerakódhat a talajszintre, hatással lehet a légkör összetételére, a felhőképződésre, és ködös égboltot, látványos naplementéket hoz létre.

 

3. ábra: Színes naplemente - Porthleve. Forrás: bbc.co.uk/weatherwatchers @bbcweather

 

A Szaharai sivataghoz közeli területeken, például Földközi-tenger medencéjében és a Kanári-szigeteken, gyakran tapasztalnak a sivatagi szelek okozta rossz levegőminőséget. A Kanári-szigeteken ennek külön neve is van: „calima” és az ottani meteorológiai szolgálat a gyakori események miatt a CAMS előrejelzéseire támaszkodik, hogy időben kiadhassák a figyelmeztetéseket.

 

4. ábra: AEMET előrejelzése - az anticiklonnak köszönhetően a sivatagi aeroszol továbbra is beáramlik Afrikából a Kanári-szigetekre, tovább termelődik a Calima. A kép a CAMS modell AOD-értékének (aeroszol mennyisége a teljes légoszlopban) előrejelzését mutatja Kanári-szigeteken. Forrás: @CAMS @ECMWF @CopernicusECMWF

 

A CAMS napi PM10 előrejelzése február első felében újabb két porszállítódási epizódot jelzett a Földközi-tenger térségében, majd egy újabb porcsóva indult a hónap közepén Nyugat-Európa felé.

 

5. ábra: Napi maximális PM10-koncentráció a felszínen 2024. február 15-én a CAMS European Region Ensemble előrejelzéséből, amelyet február 14-én 00 UTC-kor inicializáltak (forrás: CAMS/ECMWF)

 

Fokozott poraktivitás a téli időszakban

Hagyományosan a tél az az évszak, amikor a porszállítás intenzitása a legalacsonyabb Európa és a Földközi-tenger irányába. Az elmúlt tél gyakori és intenzív poreseményeinek sorozata új kutatási anyagokat inspirált. Spanyol kutatók egy csoportja által írt közelmúltban megjelent preprint kiadvány a szaharai porbetörések meredek növekedését észlelte a Földközi-tenger nyugati és az euro-atlanti térség felett 2020-2022 február-márciusában, megjegyezve, hogy némelyikük „olyan időtartamot fedett le, amelyet korábban soha nem jegyeztek fel” és „több nemzetközi operatív és kutatóintézet kivételesnek” tartotta őket.  Az elemzés egyértelmű növekedést mutat a porkoncentrációban és annak elért tengerszintfeletti magasságában a 2020-2022-es teleken az előző évekhez (2003-2019) képest.

Sara Basart, a Meteorológiai Világszervezet tudományos tisztviselője szerint 2020 óta figyelik a Földközi-tenger hőmérsékletének emelkedését és a Maghreb-szigeteken lévő tartós aszályt. A felszíni viszonyok ugyanis hozzájárultak az elmúlt évek kivételes, Európa felé irányuló téli szaharai poreseményeihez. A tanulmányból született cikk megvizsgál még néhány olyan légköri keringési tényezőt is, amelyek elősegítik télen a por beáramlását a Földközi-tenger irányába. „Az Atlanti-óceán keleti részének szubtrópusi része és a Földközi-tenger nyugati része között elhelyezkedő alacsony- és magasnyomású képződmények nagyszámban triggerelték a téli poreseményeket a nyugati euromediterrán régió felett” – mondta Emilio Cuevas, a Spanyol Meteorológiai Szolgálat AEMET munkatársa, a tanulmány vezető szerzője. „Az említett magasnyomású rendszerek típusa esetről-esetre változik, de nagy számban a szubtrópusi gerincek járultak hozzá a 2020-2022-es epizódhelyzetekhez” – mutat rá David Barriopedro (Földtudományi Intézet (IGEO), Tudományos Kutatási Felsőbb Tanács – Madridi Complutense Egyetem (CSIC-UCM)).

A CAMS közel-valós-idejű előrejelzést ad a por-aeroszolokról és a PM10-ről Európában CAMS regionális ensemble futtatások alapján. Továbbá az aeroszol optikai mélységére és PM10-re vonatkozó adatok globális előrejelzései is elérhetőek, amelyeket műholdas megfigyelésekkel inicializálnak.

 

6. ábra: A CAMS Aeroszol Alerts szolgáltatása

 

A CAMS a közelmúltban elindította az Aeroszol Alerts alkalmazást, egy új interaktív alkalmazást a különböző aeroszolok nyomon követésére és a magas koncentrációjú epizódok helyzetekre való riasztások érdekében akár három nappal korábban. Az adatok az Atmosphere Data Store-on keresztül érhetők el és megtekinthetőek a CAMS által előállított diagrammokon.

Az eredeti CAMS cikk elérhető ITT.