Honnan fúj a szél? Akár a Szahara felől

„Senki meg nem mondja, mit senkise tud/ Hogy a szél honnan indul és hova fut..” olvashatjuk Alan Alexander Milne versében [1]. Ám mára a meteorológusok a mérések, megfigyelések és modellek segítségével nemcsak analízist, de előrejelzést is készítenek számos időjárási paraméterre, köztük a szélre is. A száraz területeken fújó szél könnyen felkapja a port és akár hetekig is a levegőben tartja, mialatt több ezer kilométerrel elszállítja [2].

Így történt 2021 február elején is, amikor a jet stream [3] (az egész Földet hullámozva körbefolyó futóáramlás) Észak-Afrika felől mozdította meg a légtömeget Európa felé. Ezzel együtt nagy mennyiségű szaharai por is érkezett, melynek következtében Dél-Európában igencsak megnövekedett a légszennyezés. Az érintett területeken elszíneződött a légkör és a felszín, mely a havas területeken igen látványos változást eredményezett, ahogy az a BBC felvételein [4] is látható.

Afrika sivatagaiból évente több milliárd tonna por kerül a légkörbe [6]. Ebből évente több százmillió tonna por szállítódik az Atlanti-óceánon keresztül, ami hatással lehet Észak- és Dél-Amerika levegőminőségére, segíti a Karib-tenger partjainak építését és megtermékenyíti az Amazonas talaját [7]. Ugyancsak több százmillió tonna por veszi irányát az európai kontinens felé is. Ennek nagy része még a Földközi-tengernél kimosódik, de még így is néhány százezer tonna szaharai por halmozódik fel hazánkban évente, azaz 3-5 tonna négyzetkilométerenként [6].

A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) globális és regionális előrejelzéseket szolgáltat a légköri por mennyiségéről. Az előrejelzések műholdas megfigyelések és egy számítógépes modell együtteséből állnak elő és az elkövetkezendő öt napról szolgáltatnak információkat [2].

Richard Engelen, a CAMS vezetőhelyettese, a jó előrejelzés létfontosságára hívja fel a figyelmet: "A por látható jellege azt bizonyítja, hogy a homokrészecskék hosszú utat képesek megtenni a levegőben és rámutat, hogy a levegőszennyezés nemcsak helyi kérdés" - magyarázza. „De ettől eltekintve a por meglehetősen pusztító lehet az afrikai és mediterrán országokban. Bejut a házakba, a tüdőbe, lezárhatja a repülőtereket és az utakat és mivel az éghajlatváltozás potenciálisan a sivatagok növekedését okozhatja, a sivatagi por csak fokozódik.” [2].

Milyen hatása is van a levegőben megtalálható és a felszínre leülepedő nagy mennyiségű pornak? Jelentősen befolyásolhatja az időjárást, az éghajlatot, a látótávolságot, számos iparágat, valamint az emberek és növények egészségét.

Az időjárás motorja a napból érkező sugárzási energia, ami a légköri por miatt visszaverődik, elnyelődik és szóródik, ezáltal többnyire lecsökkentve a beérkező energia mennyiségét. Ezentúl egyes ásványi összetételű apró részecskék felhőképző magvakként is viselkedhetnek, a fokozott felhőképződés pedig tovább csökkenti a besugárzást [6].

Az iparágak közül érintett például az energia szektor a csökkenő napenergia-termelés miatt. A légkörben jelenlevő és a napelemekre lerakódó por is akadályozza a napfényt. A por előrejelzése nagy segítség, hogy optimálisan megszervezhessék a napelemek tisztítását, valamint megtalálják a jövőbeli napelemek helyét. További érintett iparág a mezőgazdaság, mely esetében a por a növények leveleire telepedve korlátozza a fotoszintézist. A közlekedés esetében a vasúti sínekre és felsővezetéke rakódhat a por, ezzel befolyásolva a vonatok működését [2]. A reptereket is lezárhatják egy szaharai homokvihar miatt, ahogy ezt történt például 2020 februárjában a Kanári-szigeteken [9].

Ami az emberek mindennapjait illeti, nagyobb mennyiségű por esetén a felszínre lerakódó koszréteg miatt célszerű az autókkal tető alatt parkolni és a ruhákat beltéren szárítani. Valamint a légzőszervi és kardiovaszkuláris problémákra fogékony egyéneknek kerülni az irritáló porszemcsék belélegzését [2].

 

 

[1.]     http://www.nemokap.hu/nepmese/mese24.htm

[2.]     https://atmosphere.copernicus.eu/desert-dust-strikes-southern-europe

[3.]     https://www.met.hu/ismeret-tar/meteorologiai_alapismeretek/meteorologiai_szotar

[4.]     https://www.bbc.com/news/world-europe-51608779

[5.]     http://www1.wetter3.de/archiv_gfs_dt.html

[6.]     https://www.eletestudomany.hu/az_evtized_szaharai_porvihara_europaban

[7.]     https://www.nasa.gov/feature/goddard/2020/nasa-observes-large-saharan-dust-plume-over-atlantic-ocean

[8.]     http://macc-raq-op.meteo.fr/index.php?category=ensemble&subensemble=hourly_ensemble&date=LAST&calculation-model=ENSEMBLE&species=o3&level=SFC&offset=000

[9.]     https://www.bbc.com/news/world-europe-51608779