Az izlandi Reykjanes-félszigeten március 17-én történt kitörés, amely a térségben az elmúlt négy hónapban regisztrált négy kitörés közül a legnagyobb volt, a lassú lávaáramlás mellett nagy mennyiségű SO2-t bocsátott a légkörbe. A régióban rendkívüli állapotot hirdettek, de az izlandi meteorológiai hivatal (IMO) szerint a lassú lávafolyások megkímélték Grindavik városát, amelyet megelőző intézkedésként evakuáltak. A híres turisztikai látványosságok, mint a Kék Lagúna és Svarstengi környéke is kiürült.
A láva a becslések szerint 5,85 km2 területet fed le a helyi hatóságok szerint, és bár a veszélyességi szint továbbra is nagyon magas, de a vulkáni tevékenység „stabil” az IMO március 18-i értékelése szerint.
Ebből az alkalomból a kitörés egyértelmű figyelmeztető jelek, mint például földrengések nélkül ment végbe. A kitörés által kibocsátott SO2 mennyiségét több műholdas műszer is rögzítette, köztük a Tropomi a Copernicus Sentinel-5 Precursor műholdon és a GOME-2 az EUMETSAT MetOp műholdakon. Az adatokat asszimilálták a CAMS rendszerbe.
"A korábbi kitörések nem sok SO2-kibocsátást produkáltak, ami megfigyelhető és asszimilálható lenne a rendszerünkben" - mondja Mark Parrington, a CAMS vezető tudósa. „A kibocsátott SO2 mennyisége ezúttal nagyon egyértelmű volt a megfigyelések során, és szorosan figyelemmel kísérjük a csóvát, ahogy az Észak-Európa felett átszáll” – teszi hozzá. „Rendszerünkben jelenleg az SO2 kezdeti befecskendezését 500 hPa nyomáson feltételezzük, ami megfelel körülbelül az 5 km-es magasságnak. A csóvát 4 km-ig megfigyelték, ami azt jelenti, hogy az előre jelzett szállítás meglehetősen megbízható."
Laurence Rouil, a CAMS igazgatója egy sajtóközleményben elmondta: „A vulkánkitörések és a nagy mennyiségű kénvegyület kibocsátása nemcsak a közvetlenül érintett régió levegőminőségére, hanem a globális folyamatokra is hatással lehet, például a sztratoszférában az ózon koncentrációjára. Az izlandi vulkánkitörések légköri hatásai még nem voltak olyan súlyosak, de fontos, hogy folyamatosan nyomon kövessük a helyzet alakulását.”
Santiago Arellano, a svéd Chalmers Műszaki Egyetem Földtudományi és Távérzékelési, Űr-, Föld- és Környezetvédelmi osztályának vezetője szerint az előzetes földi megfigyelések csak a kibocsátás csökkenő szakaszát mutatták, tekintettel arra, hogy a kitörés legintenzívebb része március 17-én éjszaka zajlott. Az SO2-kibocsátás felszíni és 4 km közötti magasságban az IMO szerint mintegy 10 kilotonnát kitesz.
A CAMS közel valós idejű elemzéseket és előrejelzéseket biztosít a légkör kén-dioxid-koncentrációjáról globálisan, más szennyezőanyagokkal egyetemben. Az SO2 előrejelzésekben és elemzésekben gyakran a nagy vulkánkitörések dominálnak. A rendszer a műholdas megfigyeléseket asszimilálja, hogy az Európai Középtávú Időjárás-előrejelzések Európai Központja (ECMWF) integrált előrejelzési rendszerének modellje alapján a csóva következő négy napnyi alakulásáról előrejelzést készítsen.
A CAMS globális előrejelzéseit naponta kétszer inicializálják, ezért a koncentrációszintek és a pályák minden frissítéssel változhatnak, amint új megfigyelések válnak elérhetővé az asszimilációhoz.
A CAMS-adatok ingyenesen elérhetőek bármilyen típusú felhasználáshoz. Az előrejelzések a „Charts” oldalon nyomon követhetők, az előrejelzések és elemzések adatai pedig letölthetők az „Atmosphere Data Store”-ból.
https://atmosphere.copernicus.eu/icelands-volcanic-eruption-emissions-reach-uk-and-ireland