Levegőkörnyezeti tájékoztató
Magyarországon négy háttérszennyezettség-mérő állomáson zajlik néhány méteres felszín feletti magasságban a troposzférikus ózon koncentrációjának folyamatos mérése: K-pusztán, Farkasfán, Nyírjesen és Hortobágyon. Az első három ábra ezen mérések eredményeit mutatja be.
A légkör teljes ózonmennyiségének kb. 90%-a a sztratoszférában található. A teljes ózonmennyiséget Dobson-egységben mérjük (DU). 1 DU megfelel annak az ózonmennyiségnek, ami a Föld felszínét 1013.25 hPa nyomáson és 0°C-os hőmérséklet mellett 0.01 mm vastagságban borítaná. Az ábrákon a Budapest feletti légkör teljes ózonmennyiségének alakulását láthatjuk.
Az utolsó két ábrán az UV-B sugárzás k-pusztai napi dózisát, illetve a különböző mérőállomásokon észlelt maximális dózist és havi átlagértéket láthatjuk.
A levegő gáznemű szennyezői közül a kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, az ammónia és a salétromsav koncentrációját három háttérszennyezettség-mérő állomáson (K-puszta, Nyírjes) mérjük, míg szén-dioxid mérések Hegyhátsálon folynak. Az ábrák ezen gázok havi menetét, a sokévi átlagtól való eltérését, illetve hosszú idejű trendjét mutatják. A sokévi átlagot az 1990-2009-ig tartó húsz éves időszak adott havi átlagaiból képezzük. A hosszú idejű adatsor esetén szintén csak az adott hónap átlagát vesszük figyelembe (pl. minden év januári átlagkoncentráció), így kiküszöbölve a koncentrációk éves menetét.
Három háttérszennyezettség-mérő állomáson (K-puszta, Nyírjes) mérjük a légkörben lebegő aeroszol részecskék szulfát, nitrát és ammónium tartalmát. K-pusztán emellett alkáli- és alkáliföldfémek, valamint nehézfémek koncentrációjának mérését is végezzük. Az ábrákon ezen összetevők koncentrációjának havi menete, havi átlaga, a sokévi átlagtól való eltérése, nehézfémek esetében pedig a hosszú idejű trend látható. A sokévi átlagot az 1990-2009-ig tartó húsz éves időszak adott havi átlagaiból képezzük. A hosszú idejű adatsor esetén szintén csak az adott hónap átlagát vesszük figyelembe (pl. minden év januári átlagkoncentráció), így kiküszöbölve a koncentrációk éves menetét. Az utolsó két ábrán a 10 és a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék koncentrációjának havi menete látható a két mérőállomáson.
Csapadékvíz-mintavétel jelenleg 4 mérőállomáson történik: K-pusztán, Farkasfán, Nyírjesen és Siófokon. Az itt vett mintákból mérjük a klorid-, szulfát-, nitrát-, ammónium-, alkáli- és alkáliföldfém-ionok, illetve nehézfémek koncentrációját, emellett a csapadékvíz pH értékét és elektromos vezetőképességét is meghatározzuk. Az ábrákon az ion-koncentrációk csapadékmennyiséggel súlyozott havi átlaga, sokévi átlagtól való eltérése, nehézfémek esetében pedig a hosszú idejű trend látható. Az utolsó két ábra a kén és a nitrogén nedves ülepedésének számított havi összegét mutatja. A sokévi átlagot az 1990-2009-ig tartó húsz éves időszak adott havi csapadékmennyiséggel súlyozott átlagaiból képezzük. A hosszú idejű adatsor esetén szintén csak az adott hónap átlagát vesszük figyelembe (pl. minden év januári átlagkoncentráció), így kiküszöbölve a koncentrációk éves menetét.
