A CAMS 2023-as időközi értékelő jelentése részletesen bemutatja az európai levegőminőséget, kiemelve a rekord hőséget és annak hatását, például az ózonszennyezésre és a PM-túllépésekre. A jelentés hangsúlyozza a porviharok, különösen a Szahara sivatagból származó por szerepét is a levegőszennyezésben.

A CoCO2 projekt videósorozata bemutatja a metán, szén-monoxid és szén-dioxid légköri alakulását egy év alatt, részletes szimulációkon keresztül. A projekt célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának és eloszlásának pontosabb nyomon követése, elősegítve az antropogén hatások jobb megértését és mérését.

A cikk az erdőtüzek növekvő gyakoriságát és intenzitását vizsgálja, amelyet az éghajlatváltozás és szélsőséges időjárás okoz, különösen az északi és extra-trópusi területeken. A különböző mérőszámok, mint a tűz sugárzási teljesítménye (FRP) és az égett terület, segítenek a tűzök nyomon követésében és hatásainak értékelésében, miközben a CAMS és C3S rendszerek globálisan figyelik a tűztevékenységet és a kibocsátásokat.

A kanadai erdőtüzek füstje a nyár végén elérte Európát, jelentős légszennyezést és ködös égboltot eredményezve a kontinensen. A tüzek hatásai nemcsak a levegő minőségét rontották, hanem a szén-dioxid-kibocsátást is drámaian megnövelték, ami a legmagasabb értékekhez vezetett az utóbbi két évtizedben.

A „State of Wildfires 2023-24” jelentés a globális erdőtüzek növekvő gyakoriságát és súlyosságát elemzi, kiemelve az éghajlatváltozás és az emberi hatások szerepét, valamint a CAMS adatait a tűz okozta szén-dioxid-kibocsátás és levegőminőség nyomon követésére. A jelentés hangsúlyozza a tűzvédelmi stratégiák fontosságát a jövőbeli hatások mérséklésében.

A kutatás a levegőben szálló por repülőgépekre gyakorolt hatását vizsgálta, különös figyelmet fordítva a hajtóművek károsodására a sivatagi régiókban. Javasolt megoldások, mint az éjszakai repülések és a leszállási magasságok módosítása, jelentősen csökkenthetnék a porral való szennyeződést.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten jelentős vulkáni tevékenység zajlott ebben az évben. Tavaly december óta a hatodik kitörés augusztus 22-én történt. Ennek következtében kén-dioxid csóva indult délkelet felé, amely elérte Észak- és Nyugat-Európát. A CAMS figyelemmel kísérte a helyzetet és nyomon követte a kitörés légköri hatásait, ezt nézzük meg az alábbi cikkben.

Nyaranta a hőmérséklet növekedésével a talajközeli ózonkoncentráció is megemelkedik. Az ózon európai és nemzetközi törvények által is szabályozott szennyező anyag, amelynek súlyos következményei vannak az emberi egészségre és az ökoszisztémákra.

A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) a közelmúltban bemutatott egy új, innovatív levegőminőség-előrejelzési terméket, amely egyesíti a mesterséges intelligenciát és a megfigyeléseket, ezzel bővítve a jelenlegi európai előrejelzések tárházát.

Több napig fennállt Európa felett a magaslégköri nyomási képződmény, így Észak-Olaszországban és a Balkánon jelentősen leromlott a levegő minősége. A helyi média a Pó-völgyi „megdöbbentő adatok”-tól volt hangos és a szakértők is azt tanácsolták, hogy az emberek maradjanak beltéren, kerüljék a sportot és viseljenek maszkot a szabadban. Az olasz SNPA környezetvédelmi ügynökség által szolgáltatott adatok szintén a levegő minőségének erősen romlását tükrözték.