A kanadai erdőtüzek füstje a nyár végén elérte Európát, jelentős légszennyezést és ködös égboltot eredményezve a kontinensen. A tüzek hatásai nemcsak a levegő minőségét rontották, hanem a szén-dioxid-kibocsátást is drámaian megnövelték, ami a legmagasabb értékekhez vezetett az utóbbi két évtizedben.

A „State of Wildfires 2023-24” jelentés a globális erdőtüzek növekvő gyakoriságát és súlyosságát elemzi, kiemelve az éghajlatváltozás és az emberi hatások szerepét, valamint a CAMS adatait a tűz okozta szén-dioxid-kibocsátás és levegőminőség nyomon követésére. A jelentés hangsúlyozza a tűzvédelmi stratégiák fontosságát a jövőbeli hatások mérséklésében.

A kutatás a levegőben szálló por repülőgépekre gyakorolt hatását vizsgálta, különös figyelmet fordítva a hajtóművek károsodására a sivatagi régiókban. Javasolt megoldások, mint az éjszakai repülések és a leszállási magasságok módosítása, jelentősen csökkenthetnék a porral való szennyeződést.

Az izlandi Reykjanes-félszigeten jelentős vulkáni tevékenység zajlott ebben az évben. Tavaly december óta a hatodik kitörés augusztus 22-én történt. Ennek következtében kén-dioxid csóva indult délkelet felé, amely elérte Észak- és Nyugat-Európát. A CAMS figyelemmel kísérte a helyzetet és nyomon követte a kitörés légköri hatásait, ezt nézzük meg az alábbi cikkben.

Nyaranta a hőmérséklet növekedésével a talajközeli ózonkoncentráció is megemelkedik. Az ózon európai és nemzetközi törvények által is szabályozott szennyező anyag, amelynek súlyos következményei vannak az emberi egészségre és az ökoszisztémákra.

A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) a közelmúltban bemutatott egy új, innovatív levegőminőség-előrejelzési terméket, amely egyesíti a mesterséges intelligenciát és a megfigyeléseket, ezzel bővítve a jelenlegi európai előrejelzések tárházát.

Több napig fennállt Európa felett a magaslégköri nyomási képződmény, így Észak-Olaszországban és a Balkánon jelentősen leromlott a levegő minősége. A helyi média a Pó-völgyi „megdöbbentő adatok”-tól volt hangos és a szakértők is azt tanácsolták, hogy az emberek maradjanak beltéren, kerüljék a sportot és viseljenek maszkot a szabadban. Az olasz SNPA környezetvédelmi ügynökség által szolgáltatott adatok szintén a levegő minőségének erősen romlását tükrözték.

Az izlandi Reykjanes-félsziget kitörése következtében kén-dioxid csóva indult Írország és az Egyesült Királyság, majd Skandinávia felé. A Copernicus Atmosphere Monitoring Service (CAMS) globális rendszere figyelemmel kíséri az eseményeket, predikciójuk szerint Skandináviát követően Északnyugat-Oroszország felé haladt.

"Bár nem szokatlan, hogy a szaharai poroszlopok elérik Európát, az elmúlt években az ilyen epizódok intenzitása és gyakorisága nőtt, ami valószínűleg a légköri keringési minták változásának tudható be.”

Az elmúlt két tél gyakori és intenzív szaharai poreseményeiről